Kevéssé ismertek: a bór, az arzén és a vanádium napi szükséglete nem meghatározott.
A bór megtalálható a gyümölcsökben, zöldségekben, hüvelyesekben. Szerepe a D – vitamin és az ösztrogén (nemi hormon) anyagcserében, és az immunfunkciók szabályozásában van. Csökkenti a kalcium és a magnézium ürülését a vizelettel, ezáltal segíti a csontképzést, akadályozza a csontritkulás kifejlődését. Kutatások szerint a bór ezen felül megakadályozhatja az olyan kopási és elhasználódási jelenségek kialakulását mint az arthritis (izületi gyulladás) speciális fajtái. Feltételezik továbbá, hogy a kalcium hormonális szabályozásában és így a sejtosztódásban is fontos szerepet játszik. Hiányára és túladagolására vonatkozóan nincsenek adatok.
Az arzén a húsban halban szerves formában van jelen ezért nem toxikus. Szerepe a fehérje anyagcserében és a génállomány épségének megőrzésében így közvetve a szaporodásban van. Túladagolása mérgezéses tüneteket okoz (pl. a vízben elemi formában van jelen, így mérgez. A magas arzén tartalmú víz fogyasztásra alkalmatlan) 10mg arzén testtömeg kilogrammonként halálos, hosszantartó kisebb adagú bevitel krónikus mérgezéses tüneteket vált ki, rákos megbetegedéseket okoz.
Emberi szervezetben a vanádium egyes kutatások szerint csökkenti a májban termelődő koleszterin mennyiségét. Inzulin-szerű hatást képes kifejteni, így csökken a szükséges inzulinmennyiség. Növeli az úgynevezett glutation szintet, amely a szervezet egyes méregtelenítő mechanizmusában nélkülözhetetlen. Nincs meghatározva az emberi szervezet vanádium szükséglete, de feltételezik, hogy a pontos érték valahol 10 és 30 mikrogramm között van naponta. A vanádium elég sok élelmiszerben, nyersanyagban megtalálható: borokban, gyümölcslevekben, olajos magvakban és gabonafélékben is sikerült viszonylag jelentős mennyiségben kimutatni. Hiányállapotára és túladagolására vonatkozóan nincsenek adatok.
Jelen van még a szervezetben az alumínium, a kadmium, az ólom, a bárium, a stroncium, a higany, az arany, az ezüst, az antimon stb. Ezek szerepe, funkciója ismeretlen. Jelenlétük mikrogammnyi mennyiségben mutatható ki.
